AKTUÁLIS KIÁRUSÍTÁS

GALÉRIA

Papp Sebők István


Papp Sebők István úgy van számon tartva, mint az „archetipikus tudatalatti” festője. 1965-ben született Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Iskoláit a Székely Mikó Kollégiumban, majd a Mikes Kelemen Gimnáziumban végezte. Kora gyermekkora óta rajzol, több gyermekfestészeti versenyen díjakat kapott. Különleges tehetsége miatt, televíziós műsort is készítettek róla, amelyben agyag-szobrait mutatták be. Az úgynevezett „nagyorrú figurák” különös erdei manókat, emberarcokat ábrázoltak, amelyeket különösebb szobrászati előképzés nélkül alkotott meg. Gyerekkori rajzai egy figurális vizionárius világot jelenítettek meg, amelyek a mai napig nehezen értelmezhetőek. Lovak, kötelek, bolygók és emberek keverednek ezeken a kemény szénceruzával és tollal készült rajzokon. Gyermekkorában, végigrajzolta Michelangello, Leonardo, Donatello és Barcsy albumait, valamint apja anatómiai atlaszait.

Kolozsvári képzőművészeti egyetem (1985-89) látogatása után a budapesti Moholy-Nagy László Stúdió, majd a Dávid Iskola keretei közt folytatta képzőművészeti tanulmányait. Kolozsváron Deák Ferenc és Cseh Gusztáv tanárok grafikai tevékenységéhez állt közel. A Dávid Iskolának jelenleg is aktív tagja, Németh Ágnes szobrászművész vezetése alatt.

Első önálló kiállítása 1990-ben Bécsben volt, amelyen egyik grafikájával (címe A zsarnokság diadala) különdíjat nyert. További nagy egyéni kiállításai: Krisztus előtti idők, Káin és Ábel, Ábel testamentuma, Lámekh testamentuma, valamint a Szent Pál bácsikám megtérésének pillanatai.

Önálló kiállítása voltak: Baumgartner Galerie (1990, Bécs), Robert Heuser Galerie (1994, Köln), Moholy-Nagy László Körgaléria (1994, 1996), Dunapart Galéria (1995), Százhalombattai Szt.István Művelődési Központ (2006), Tasi Galéria (2007, Szentendre), Érdi Szepesi Gyula Műv. Központ (2006, 2008), Kertész 29 Galéria (2011).

2004-ben a madeirai (Funchal, Portugália) nemzetközi festészeti verseny nagydíját nyerte el, egy különleges fényárnyalatokat megjelenítő tájképével.

Grafikákkal ábrázolta a Sepsiszentgyörgyi koldusok monumentális regényparódiát, a Prekrisztiánus Idők grafikai könyvet, illetve a művészetét 2006-ig összefoglaló Káin Testamentuma albumot.

Jelenlegi kiállítása (a Képek a történelem és a tudatalatti legsötétebb tárnáiból) különleges, válogatott fényképek alapján készült. Ezek a fényképek az emberiség történelmének egy-egy sötét pillanatát jelenítik meg: Krisztus keresztre feszítését, első világháborús gáztámadásban megvakult katonákat, gépfegyveres csatatéri mészárlást, éjjeli menedékhelyeket, második világháborús koncentrációs táborokat, nyomáskamrába szorított embereket, 1956-os utcajeleneteket.

Szörnyű pillanatokat az emberiség múltjából. A teljesség igénye nélkül ragadnak ki pillanatokat, egyszerűen csak a szubjektív érzések alapján, mintha ezek lennének a legszörnyűbb pillanatok az emberiség történelmében.

Felteszik az egyetemes kérdést – hogy hogyan voltunk képesek ezekre?

A fekete-fehér képek rendre színesekké válnak, és előrelépnek képzőművészeti alkotásokká, olajképekké. Ez a kiállítás egy félelmetes betekintést ad az emberiség történelmének legsötétebb korszakaiba, és figyelmeztet, hogy mindez még egyszer nem fordulhat elő.

Több kiállításanyaga előkészület alatt áll: A Hold láthatatlan oldala, Emlékeim a templomból, Kháron ladikja.

Festészete elsősorban figuratív, ősi tudatalatti emlékképeket próbál a felszínre hozni, melyek az emberiség egyetemes etikai kérdéseit hozzák elő: a Káin és Ábel testvérharcát, a Szent Pálos megtérést, szörnyűségeket az emberiség múltjából. Technikai tudása rendkívüli fejlődésen ment át a 90-es évektől kezdődően. Az akkori (Prekrisztiánus Idők) majdnem absztrakt megjelenítései felfejlődtek egy akadémikus, naturalista, feszültségteljes megjelenítést adó stílussá, melyben Caravaggio fény-árnyék feszültsége keveredik a szürrealista megjelenítési módszerekkel. A régi nagy festők hagyományait követi. Bármiféle víziót jelenít meg – a mesterségbeli (festészeti és művészettörténeti ) tudás legmagasabb szintjeire igyekszik.

Kilencvenes években közel száz cikk jelent meg a munkásságáról, háromszor szerepelt nagyobb tévécsatornák  meghívottjaként. Megjelenés alatt van a Koldusszínház című kisregénye.

 
English (United Kingdom)